A leárazások bűvkörében

2015. január 06. - Pálosi Márta

Bevallom, a leárazások néha engem is be tudnak szippantani, egész egyszerűen van valami mágikus azokban a százalék jelekben. Mióta azonban tudatosabban építem a ruhatáram, igyekszem nem elcsábulni, és összevásárolni olyan ruhákat, amikre az égadta világon semmi szükségem.

Hogyan úszhatjuk meg a gardróbfrissítést felesleges kiadások nélkül, mikor minden költésre csábít?

Mielőtt bemennénk az első bevásárlóközpontba, mindig gondoljuk végig, mi az, amire tényleg szükségünk van. Ilyenkor érdemes átnézni a szekrényünket, megválni azoktól a daraboktól, amik már nincsenek jó állapotban, vagy egész egyszerűen már nem szeretjük. Ezen a ponton jöhetünk rá, hogy valójában a szükségesnél kétszer több pólónk van, előkerülnek "jé, erre nem is emlékeztem" szoknyák, és észrevesszük, hogy nincsenek olyan darabjaink, amiket bármikor felkaphatnánk.

basics.png

Mindig a minőségre törekedjünk, ne a mennyiségre! A leárazásokkor - véleményem szerint - az alapdarabokat és a nagyobb értékű holmikat érdemes beszerezni. Egy szép táskát, egy jó szabású szövetkabátot, egy kasmírpulóvert, egy farmert, egy ropogós fehér blúzt vagy egy blézert. Ezeknek általában magasabb az ára, így sokkal többet takaríthatunk meg, mintha több apróságot vásárolnánk össze, feleslegesen, ráadásul közelharcot sem kell vívnunk értük, mint egy egyszerű felsőért. Én most éppen a tökéletes és persze meleg szövetkabátot keresem, viszont már beszereztem a tavaszi-nyári szezonra magamnak egy gyönyörű piros táskát. 

fa_6997_v2_logo_1.jpg

Táska: Coccinelle, coccinelle.com 

Ha már megvan a listánk, tartsuk magunkat hozzá, ne hagyjuk, hogy bármi eltérítsen a célunktól! Sokat segít, ha előre meghatározzuk, hogy mekkora összeget szánunk a vásárlásra, és azt nem lépjük túl (legalábbis nagyon), plusz egy útvonalat is összeállítunk, hogy melyik üzleteket szeretnénk meglátogatni, hol melyik darabot szerezhetjük be. Így rengeteg időt és energiát megspórolhatunk, hiszen nem sétálunk kilométereket feleslegesen a tömegben. 

A méret igenis lényeges. Sose vegyünk meg olyan ruhát, amihez egy picit is fogynunk kell, vagy egy icipicit nagy. Csak akkor fogjuk magunkat komfortosan érezni és úgy leszünk stílusosak, ha a méretünknek tökéletesen megfelelő darabokat viseljük.

Ha mégis valami kihagyhatatlan ajánlatba botlunk, válaszoljuk meg magunknak a kérdést, hogy megvennénk-e teljes áron is azt a ruhát, vagy csak hirtelen érezzük azt, hogy butaság lenne otthagyni? Nem lóg-e valami hasonló már a szekrényünkben? Be tudjuk-e illeszteni a jelenlegi ruhatárunkba? Ha nem a válasz, nyugodt szívvel hagyjuk ott, nem fog hiányozni! 

 

Fotók: Mojintouch, Árpád Földházi Photography

A kis fekete soha nem hagy cserben

LBD - három kis betű, ami a világ egyik legnépszerűbb ruháját takarja. A divattrendek ugyanis jönnek-mennek, segítenek színesíteni öltözködésünket, de aki szeretne egy kis állandóságot, és biztos pontot a gardróbjában, az a kedvenc farmer és egy tökéletes szabású fehér blúz mellett biztosan beszerez egy little black dress-t, azaz kis fekete ruhát. Az már más kérdés, hogy bizonyos esetekben jobb, ha az inkább sötétkék, hiszen a komor fekete nem mindenkinek áll jól.

A kis fekete a stílus esszenciája, egy bármikor bevethető csodafegyver, a szó jó értelmében. Remek befektetés, ami akár évtizedekig is megállja a helyét - erről vitát nyitni felesleges. Christian Dior szerint egyenesen a nő gardróbjának legfontosabb darabja. Segít, hogy kiemelkedjünk a tömegből, kimenthet akkor, ha hirtelen eseményre kell menni, és elő kell kapni valami megfelelőt a szekrényből. Több darabot is beszerezhetünk, de ha csak egyet, akkor az legyen elegáns, klasszikus, időtálló, semmiképp sem hivalkodó. Rejtse el, amit kell, és hangsúlyozza  ki az előnyös vonásainkat.

coco_chanel.png

A fekete sokáig csak a gyász színeként tűnt fel, és illetlenség volt más alkalmakkor viselni. Csupán az 1920-as években változott ez meg, amikor Coco Chanel nem félt a feketéhez nyúlni, és bemutatta egyszerű, "Chanel Ford" névre keresztelt ruháját. Ez egy egyszerű, hosszú ujjú, térdig érő darab volt, mégis felrobbantotta a divatpiacot. 

A kis feketét hordták a nők elegáns alkalmakra, munkába, még a gazdasági válság sem tudta megtörni a sikerét, mert annyira alapdarabbá vált, hogy mindenki szekrényében lógott belőle minimum egy darab, de inkább több. A pontot az i-re mégis Audrey Hepburn tette fel egy különleges Givenchy ruhával az 1961-es Breakfast at Tiffany's című filmben. Stílust teremtett, hiszen annyira lenyűgözően elegáns és kortalan volt, hogy a róla készült képek azóta is számos helyen bukkannak fel.
Az LBD azóta sem kopott ki a klasszikus nők ruhatárából, és gyanítom, hogy nem is fog. Kisebb változásokat eltekintve máig megőrizte eredeti formáját, csupán a korszakok aktuális trendjei szerint igazítottak rajta egy kicsit.
little-black-dress.jpg
Hogy unalmas lenne? Soha! Számtalan módon variálható színekkel és kiegészítőkkel attól függően, hogy milyen alkalomra jelenünk meg benne. Gyöngy fülbevalóval, egy szép magassarkúval és egy clutch-csal színházba, egy vagány bőrdzsekivel és hangsúlyosabb kiegészítőkkel táncolni, blézerrel és egy visszafogottabb cipővel irodába. Két éve én is megtaláltam a tökéletes kis feketét, amit egyszerűen nem tudok megunni. Felveszem egy ezüst magassarkú cipővel, felteszek hozzá egy piros rúzst, és máris úgy érzem, hogy bárhol megjelenhetek (kivéve az esküvőket). Mert a kis fekete mindig működik.